Az épületek energiahatékonyságának növelése az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb célkitűzésévé vált. A jól szigetelt házakban jelentősen csökkenthetők a fűtési és hűtési költségek, miközben a környezeti terhelés is mérséklődik. Azonban a modern szigetelési technológiák és nyílászárók alkalmazása nem minden esetben jár pozitív eredményekkel, különösen akkor, ha elmarad a megfelelő szellőztetés biztosítása.

Egyre több épület esetében jelent problémát a penészesedés, ami nemcsak esztétikai, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A légmentesen záródó ablakok és ajtók, valamint a vastag hőszigetelés gyakran megakadályozzák a természetes légmozgást, amely nélkül a lakótér páratartalma könnyen megemelkedhet. Ez a nedves környezet ideális táptalaj a penészgombák számára, amelyek a falakon, a mennyezeten vagy akár a bútorok mögött is megjelenhetnek.

A penész nem válogat: jelenléte minden korosztályt érinthet, de különösen a gyerekekre és az idősekre jelent veszélyt. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a penészgombák által kibocsátott spórák belélegzése légúti betegségeket, asztmát és allergiás reakciókat okozhat. Súlyos esetekben krónikus légzőszervi problémák alakulhatnak ki, amelyek a lakók életminőségét is rontják.

„A megfelelő szellőzés alapvető a penészesedés megelőzésében” – mondja Baranyi Róbert, a környezetvédelemmel foglalkozó utajovobe.eu blog szerkesztője. „Bár a modern szigetelések és nyílászárók technológiai szempontból kiválóak, gyakran nem veszik figyelembe, hogy az épületnek szüksége van friss levegőre. Passzív szellőztető rendszerek vagy hővisszanyerős szellőztetők használatával megelőzhetők a problémák.”

Az ideális szellőztetés időtartama a helyiség méretétől, a kinti hőmérséklettől és a páratartalomtól függ, de általában 5-10 perc intenzív szellőztetés naponta többször elegendő a penészesedés megelőzésére. Célszerű a kereszthuzatot alkalmazni, amely gyorsan kicseréli a helyiség levegőjét, miközben minimalizálja a hőveszteséget. Télen különösen fontos, hogy a rövid, de hatékony szellőztetési időtartamokat részesítsük előnyben, hogy ne hűljenek ki a falak, ezzel elkerülve a nedvesség lecsapódását.

A mérnökök szerint a hőhidak is gyakori okai lehetnek a penészesedésnek. Ezek az épület szerkezetében lévő olyan részek, ahol a szigetelés hiányos, és így a hideg levegő közvetlenül érintkezhet a meleg belső térrel. Az ilyen pontokon lecsapódik a nedvesség, amely penész kialakulásához vezethet.

Az egyik megoldás a páratartalom folyamatos ellenőrzése. A páratartalom-mérők segítségével a lakók gyorsan felismerhetik, ha a lakás nedvességtartalma a kritikus 60% fölé emelkedik. Szükség esetén páramentesítők alkalmazása is javasolt, különösen a fürdőszobákban és a konyhákban.

Az épületek energetikai korszerűsítése során érdemes szakértőket bevonni, akik figyelembe veszik az egyensúlyt az energiahatékonyság és az egészséges lakókörnyezet között. Az ablakcsere vagy az új szigetelés beépítésekor például olyan nyílászárókat válasszunk, amelyek mikroszellőző funkcióval is rendelkeznek.

A szakértők egyetértenek abban, hogy a problémák megelőzése mindig költséghatékonyabb, mint azok orvoslása. Az átgondolt tervezés és a megfelelő technológia alkalmazása nemcsak az épület élettartamát növeli meg, hanem a lakók egészségét is megőrzi, mégpedi hosszú távon. Az energiahatékonyság tehát valóban áldás lehet – ha nem feledkezünk meg a friss levegőről.

(A cikk a Hírleső szakmai támogatásával készült.)